SUGÁRZÁS ÉS EGÉSZSÉG

Az elektromágneses sugárzások elméletét James Clerk Maxwell (1831-1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett Maxwell egyenletek megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalja a nagyon rövid illetve nagyon hosszú hullámhosszak létezését, utal arra, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs felső és alsó hullámhosszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenletek helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.

Az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva. Részecskéi a fotonok. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot

Statikus terek:      

– elektromos /töltés-felhalmozódás/
– mágneses /nagy áthatoló képesség/

Statikus terek forrásai:
NMR berendezések, kohászati üzemek,
elektromos járművek   

Alacsonyfrekvenciás terek:

– elektromos /áramokat indukálnak a testben/
– mágneses / áramokat indukálnak a testben/

50Hz-es elektromos és mágneses terek forrásai:
Transzformátorok, távvezetékek, minden háztartási elektromos berendezés

Nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzás:  

– hőhatás

Nagyfrekvenciás sugárzás forrásai:
Diatermiás készülékek, TV és Rádió adóállomások, Mobiltelefon bázisállomások stb.

Napjainkban a népességre ható egyéb sugárzások mellett a pulzáló elektromágneses sugárterhelés óriás léptékben és jelenleg is folyamatosan emelkednek az elektromossággal működő civilizációs eszközök széles körű elterjedése következtében. Ezek közül az eszközök közül különös figyelmet érdemelnek az információs technológia rohamos fejlődésével összefüggésben megjelenő modern és miniatürizált eszközök, amelyek az emberek hétköznapi életét jelentősen megkönnyítik, ugyanakkor folyamatosan maguknál kell tartani pl. mobiltelefonok, laptopok e-bookok. Ezzel egyidejűleg gondolni kell a háztartásban alkalmazott különböző elektromos eszközökre, a közlekedéssel összefüggő, valamint az alacsony frekvencián és magas feszültségszint mellett továbbított áram szállítására szolgáló eszközök elektromágneses kisugárzásának élettani hatásaira.  Kutatási anyagok és publikációk sora számol be kiemelve a biológiailag káros hatásokat. A környezetünkben lévő elektromos terheltség az utóbbi 50-100 évben 300-400 szorosra emelkedett.

Ezért fontos feladata, hogy a tudomány legújabb ismereteinek felhasználásával az emberiség egy új egyensúlyi állapotot hozzon létre, amely az élet szempontjából nélkülözhetetlen, és egyben számára a fenntartható fejlődés alapja. Jelen esetben az egyensúlyt az új védelmi eszközök megjelenése és alkalmazása jelentik.

Tulajdonképpen a komplex elektromágneses környezetünket értjük alatta, azaz olyan nem-ionizáló elektromágneses sugárzásokat, amelyeket valamilyen elektromos használati eszközünk bocsát ki, vagy amely annak működtetéséhez szükséges.

Az „elektroszmog” tulajdonképpen egy gyűjtő fogalom, mely vonatkozik mindazon elektromágneses terekre, (lehetnek természetes, vagy mesterségesen gerjesztett sugárzások), melyek az emberi szervezetben „stresszt” váltanak ki azzal, hogy befolyásolják a sejtek nyugalmi állapotát, negatívan csökkentik a sejtmembrán potenciálját, ezáltal károsan hatnak, különböző megbetegedéseket okozhatnak, vagy azok rizikóját növelik.

„Elektroszmog” alatt értjük, a rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzásokat (RF-MH: 300 kHz-300 GHz), valamint az úgynevezett extrém alacsony frekvenciákat (ELF: 50/60 Hz). Az előbbi tartományban működnek a rádió- és televízióadók, a készenléti egységek kommunikációs csatornái, a mobiltelefonok és a hozzájuk tartozó bázisállomások, a radarok és navigációs rendszerek, a mikrohullámú sütők, és az összes vezeték nélküli irodai és kommunikációs eszköz (Bluetooth, WLAN*, telefon, egér, billentyűzet). Az 50 (60) Hz-hez köthető lényegében az összes háztartási elektromos berendezésünk, a hozzájuk tartozó vezetékek, valamint a transzformátorok és a távvezetékek. A két tartomány között leggyakrabban felmerülő sugárzás pedig a monitorokból származik (15 és 60 kHz).

Amikor rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzásokról beszélünk, akkor a 300 kHz-300 GHz frekvenciájú elektromágneses hullámokra gondolunk. Ezek nem ionizálják az anyagot, a kölcsönhatás főként hőhatásuk vagy elektromos tulajdonságaik révén jön létre. Sok más felhasználás mellett ebben a frekvenciatartományban sugározza adását a rádió- és televízióadók többsége, itt működnek a mobiltelefon készülékek és –természetesen– bázisállomásaik és átjátszó antennáik, valamint a mikrohullámú sütők. De ezeket a frekvenciasávokat alkalmazza számos vezeték nélküli eszköz és technológia (különböző cordless- és wireless eszközök, mint a vezeték nélküli vonalas telefon, a Bluetooth, a WiFi), és egyébként a radarok, a GPS és a traffipax is. Látható tehát, hogy ezen alkalmazások sugárzása aktuális, valós és növekvő környezetvédelmi tényező. 

Ezen eszközök használata széles körben terjed, ezek a sugárzások modern életünk elválaszthatatlan részévé váltak. Megdöbbentő adat, hogy ma a világon ötmilliárd mobil telefonszám van, de elgondolkodtató az a tény is, hogy Magyarországon 2007 áprilisában, tizenhárom évvel a GSM szolgáltatás hazai beindulása után, a mobiltelefon előfizetések száma meghaladta a lakosság lélekszámát, mára pedig 12 millióra rúg (www.nmhh.hu 2012).

Napi szinten használjuk azokat az eszközöket, amelyek ilyen elven működnek, senki sem kerülheti ki a sugárzást, még az se, aki nem használ ilyen eszközt. Márpedig az egészségi hatásairól igen keveset tudunk, mivel nem használjuk tömegesen annyi ideje, hogy egy esetleges hosszú távú hatást epidemiológiai méretekben észleljünk. Ugyanakkor a WHO megállapítása szerint a mobiltelefon használat esetében a nagy érintett népesség miatt egy viszonylag kis egészségi kockázat is népegészségügyi következményekkel járhat.

Éppen ezért nem meglepő, hogy 2011. május 31-én a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az extrém alacsony frekvencia után a rádiófrekvenciás sugárzást is besorolta a lehetséges emberi rákkeltő (ú.n. 2B) kategóriába.

Kétségtelen, hogy korunk egyik legújabb szennyezési forrása az elektromágneses sugárzás!

Nagymértékű elektromágneses expozícióval kell számolnunk az ember közvetlen környezetében, a Tv, a mikrohullámú sütő, a mobiltelefon, a számítógép és monitora, az otthoni Wifi hálózat, a mobil bázisállomás, és egyéb háztartási elektromos berendezés működése kapcsán.

A tágabb környezetünket és a természetet is érinti a hatás. A körülöttünk kialakuló elektromágneses erőtér az elektromos berendezések környezetében, különös tekintettel a magasfeszültségű hálózatok közelében is kiválthat élettani hatásokat az alattunk lévő flórában és faunában.

Ha utána számolunk, hogy ez mekkora felületet jelent világ szerte és az expozíció szinte folyamatos, akkor joggal feltételezhetjük, hogy hosszú távú ökológiai hatásokkal is számolnunk kell.

Különböző forrásból származó elektromágneses sugárzások élettani hatásait jellemzően három fontos paraméter befolyásolja: a sugárzás teljesítménye, a frekvenciája, és a vezeték nélküli adatátvitelre jellemző ún. tüskék karakterisztikája.

Az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy az adatcsomagokat továbbító mikrohullámú átvitel még fokozottabb és eltérő jellegű élettani hatásokat produkál, mint az adott frekvenciájú folytonos sugárzás.

Az epidemiológiai vizsgálatok felhívták a figyelmet arra, hogy az extrém magas sugárzásnak kitett lakosság körében kétszeresére növekedett (!) a gyermekkori leukémia előfordulási aránya a sugárzással nem érintett lakossághoz képest.

Számos tanulmány számol be arról, hogy az elektromágneses expozíció károsan befolyásolja a spermaszámot, a hímivarsejtek mozgékonyságát és vitalitását.

Állatokon végzett kísérletekben úgy találták, hogy a terhesség alatti EMF expozíció csökkentette a magzati növekedést, fejlődési rendellenességeket és halvaszületéseket eredményezett.

A rádiófrekvenciás sugárzásnak kitett terhes nőknél alacsonyabb születési súlyt, születési rendellenességeket, magzati elhalást és a spontán vetélések számának emelkedését mutatták ki.

 Az, hogy az elektromágnese sugárzás káros-e, vagy nem, az nagyban függ az adott elektromágneses sugárforrás teljesítményétől, vagy időtartamától, vagy a sugárforrástól való emberi tartózkodás távolságától.

Az Oxfordi Egyetem legújabb kutatásai szerint a zárt belső terekben, lakásokban felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-ért. Továbbá az összes rákos esetek 2%-ért is ugyancsak a radont teszik felelőssé.

A kockázatok csökkentésére egyetlen lehetőség kínálkozik, ez nem más, mint az épület védelme az ártó-káros sugárzások ellen!

Az elektroszmog gyűjtőfogalom, amely mint környezeti ártalom az elektromos és mágneses terek sugárzását foglalja magában. Veszélye abban rejlik, hogy

■ nem hallható

■ nem látható

■ nem szagolható

■ nem érezhető

■ mindenhol jelen van, ahol elektromos készüléket használnak

■ természetben is előfordul csekély mennyiségben, mely pl. viharok esetén növekedhet

• Az elektroszmog mindenen áthatol – ebben különbözik minden más sugárzástól.

• Az elektroszmog a frekvenciától függő mélységig behatol a testszövetekbe – a mobiltelefonok esetében egy centiméterig. A rádiófrekvenciás (RF) energia elnyelődik a testben, és melegedést okoz. Az expozíció által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelmű kapcsolatban áll ezzel a melegedéssel.

• Hatósugara a forrás átmérőjének többszöröse, hatása a távolság négyzetével csökken.

• Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik

• Az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyerek kaphat leukémiát, mint az alacsonyabb expozíciónak kitett lakosságban (WHO – IARC adat)

• Jelentős EM terek léteznek a forrás közvetlen közelében, amelyek jelentősen meg is haladhatják a nemzetközi határértékeket (ICNIRP, 1999).

A Föld mágneses sugárzásának, láthatatlan mágneses mezejének, mágneses védőpajzsának döntő szerepe van egyrészt a földi élet védelmében a kozmikus sugárzásokkal, a nappal- mint termonukleáris kemencével- napkitörésekkel szemben, másrészt az emberi élettér biztosításában.

A Föld mágnesességének energiáját, a Föld felszíntől mintegy 3000 km-re lévő 2500-3000 C fokos, több ezer bár nyomás alatti magma, és a föld-hold tömegvonzás indukálja.

A Föld mágneses tere sem a sugárzások jellege, sem azok erőssége tekintetében nem homogén, melynek fő okai a földkéreg (15-45 km. vastag.) változó eltérő szerkezete, geológiai törésvonalak helyzete, földalatti vízfolyások, érctelepek, sótelepek, barlangos térrészek eltérő villamos vezetőképessége. A különböző izotópokból (urán, thorium, kálium, rádium, radon) kibocsátott energiák, negatív és pozitív sugárzások a föld felszíne felé áramlanak a kisebb elektromos potenciálú réteg felé.

A földsugárzások frekvencia spektrumai eltérőek, és az idő függvényében is változó erősségűek, és ugyancsak eltérőek a sugárzások emberi egészségre jótékony vagy káros hatásai.

A Föld mágnesesség a Föld magmában lévő, rendkívül nagy elektromos töltés mozgások eredménye. A kanadai Bothia félszigettől északnyugatra- kb. 1500km-re a geográfiai északi pólustól- található a mágneses déli pólus. A mágneses északi pólus pedig egészen az Antarktisz peremén helyezkedik el. Egy mágneses iránytű északi hegye a mágneses déli pólusra mutatván az északi égtájat jelzi.

A Föld mágnesesség szervezetünk működésében releváns dimenzióként messzemenően homogén, szervezetünk érzékel egy mágneses mezőt, mely a teljes testre mind az erejét, mind az irányát tekintve homogén, és állandósult. Mesterségesen előállított mágneses terekkel ez a természetes mágnesesség erősen befolyásolhatóvá, vagy szétrombolhatóvá válhat.

A viszonylag gyenge mágneses terek pl. mint a  Föld mágnesesség biológiai hatásokat válhatnak ki az emberi, és az állatvilágban. Az állatok egy része, és bizonyos halfajták képesek a föld átlagos 30- 60µT közötti mágneses terének már 0,1%-át is érzékelni.

A Föld központi rezgése- frekvenciája a Schumann- rezonancia hullám a maga 7,8 Hz-es rezgésével, melynek központi jelentősége van az agy öszpontosításában és tanulási képességében.

A napi életvitel során a földi mágneses tér befolyásolása pl. elektromágneses terekkel, kisebb –nagyobb „elektroszmog” hatásokkal „űrsikló szidrómát” (a Föld mágneses mezejének elhagyása után az emberi test rosszabbul működik, fáradtság, gyengeség, kálciumveszteség, izomgörcs alakul ki) okozhat az emberi szervezetben.

Elektromos és mágneses mezők által keltett, sugárzásról van szó, amely pulzáló elektromágneses hatással bír.

Hosszú ideig vitatott volt a pulzáló elektromágneses környezet egészségre kifejtett hatása. Ennek az oka elsősorban az volt, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő mérőműszerek, csak a biológiai hatások megfigyelésén keresztül tudták igazolni e káros hatásokat. Ezeket a megfigyeléseket elvégezték a legegyszerűbb élőlényektől kezdve egészen az emberig és a kedvezőtlen hatások minden faj esetében kimutathatóak voltak. 

Az első tanulmányokat az Egészségügyi Világszervezet 1984-ben kezdeményezte a számítógép előtt dolgozó népesség körében, amelyet az orvosi Nobel-díjat odaítélő Karolinska Intézet munkatársai végeztek el. A vizsgálatokat 1989-ben hozták nyilvánosságra, amelyben megállapították, hogy a különböző panaszok kialakulása az elhúzódó stresszhelyzetet kiváltó, természetellenesen lefolyó adrenalin hatásnak tulajdonítható. A tünetek nagyon szerteágazóak voltak, ezért nehéz volt összefüggésbe hozni a pulzáló elektromágneses környezeti hatással.   Különböző szemtünetek (viszkető, égő érzés, könnyezés, szemszárazság, kettőslátás) fordulhatnak elő, de gyakran depresszió, a visszatérő gyulladásos megbetegedések, a neuro-endokrin (belső elválasztású mirigyek) rendszert érintő hormonális zavarok, izomgörcsök, alvászavar, jelentős fejfájás, vérnyomás-ingadozás, a szexuális élet zavarai és mindkét nemnél a meddőséggel összefüggő problémák megjelenése is ismert. Az utóbbi időkben bizonyos daganatos megbetegedések számának emelkedéséért is felelőssé tették ezt a környezeti hatást ( pl: leukémia, hallóideg daganat, emlődaganat).

Egy stockholmi kutatócsoport 25 éven keresztül kísért figyelemmel olyan gyermekeket és felnőtteket, akik kis-, közepes és nagyfeszültségű légvezetékek mellett éltek. Az itt élők az egyéb csoportokhoz hasonlítva jóval nagyobb arányban betegedtek meg leukémiában vagy más daganatos betegségekben. A svéd kutatók egyértelműen leszögezték, hogy nem csak a légvezetékek, hanem minden elektromos falvezeték, háztartási eszközök (hűtőszekrény, porszívó, villanytűzhely, számítógép, mobiltelefon, kapcsoló üzemű tápegységgel ellátott ébresztő órák) is veszélyeztetik egészségünket. Egyre bővül azoknak az eszközöknek a száma, amelyekben az egészség védelme érdekében célszerű védekezni. Újabban a gazdag elektronikai felszereléssel rendelkező autók és más közlekedési eszközök utasterében is számolni kell ezzel a lehetőséggel.

 Az alacsony frekvenciájú, magas feszültségű berendezések (nagyfeszültségű távvezeték, transzformátor állomások, alállomások), különös tekintettel, amelyek lakóterületek közvetlen közelében helyezkednek el,  ugyancsak károsan hatnak az élő szervezetre.

2004-ben szintén a WHO hozta nyilvánosságra, hogy a pulzáló elektromágneses környezet túlérzékenységet válthat ki egyes személyeknél, ami azt jelenti, hogy az átlagostól sokkal kisebb károsító hatás már igen heves tüneteket megjelenését eredményezheti. A dokumentum határozottan megfogalmazza, hogy ezt a fajta túlérzékenységet is betegségnek kell minősíteni, és a pácienseket kezelni kell, ami elsősorban a környezeti ártalommal kapcsolatos védekezési módok fokozott alkalmazását jelenti. A jelenség az „Elektromágneses hyperszenzibilitás” röviden az EHS elnevezést kapta. Az idegrendszer olyan tüneteit foglalja magában, mint fejfájás, fáradtság, stressz, alvászavarok és olyan bőrtünetek, mint pl. szúró, égő érzés, viszketés, fájdalom és izomgörcsök, valamint számos más egészségügyi problémát is okozhat.

 Napjainkban a leggyakrabban, és legtöbbet használt eszközzé a mobiltelefon kezd válni. 2011-ben ismét az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett, hogy a mobiltelefonok sugárzása daganatokat válthatnak ki (glioma-t, vagy akusztikus neurinoma-t, amelyek száma egyértelműen növekedett a közelmúltban a nemzetközi statisztikára támaszkodva). Gyakorlatilag az egész életünket a mobiltelefonok használatával szervezzük, a nap jelentős részében testünk közvetlen közelében van. Károsító hatása komplexebb és bonyolultabb módon jelenik meg, mint a képernyőhatás. Ez részben abból adódik, hogy a fejhez nagyon közel használjuk. A hőhatás felmelegíti a fej szöveteit, károsan befolyásolja az agy-ér gát működését, vagyis az agy egyetlen védekező rendszerét. Aktív működése során rezgésbe hozza az agy sejtjeiben a vas tartalmú részecskéket, amelyek megzavarják a sejtek citoplazmájának működését és ez további zavarok kialakulásához vezet. Az agy-vér gát károsodásával hozható összefüggésbe, hogy (a daganaton kívül) bizonyos betegségek, amelyek az idegrendszert érintik, napjainkban már sokkal fiatalabb életkorban megjelennek, mint régebben. Ilyen például a mindenki által retteget kóros elbutulás (Alzheimer-kór).

Egyes országokban ezért is helyeznek nagy súlyt arra, hogy serdülőkor előtti életszakaszban jelentősen korlátozzák a gyermekek telefonhasználatát (Nagy-Británia, Svédország, Finnország, Dánia).  Így a Brit Sugárvédelmi Tanács már 2005. januárban közleményt adott ki, amelyben arra kérte a szülőket, hogy ne adjanak kis gyerekeinknek mobiltelefont.

A közlemény szerint tavaly decemberben egy európai tanulmányban publikálták, hogy a mobilsugárzás károsíthatja az örökítő anyagot, egy 2005. áprilisi svéd tudományos cikk arról számol be, hogy a mobiltelefon használat és a hallóideg bizonyos daganatos megbetegedése között ok- okozati kapcsolat áll fenn. Egy dán vizsgálat az idegsejtek sugárzás okozta pusztulásáról számolt be 2003-ban. Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a veszély, hiszen a fejlődő agyat jobban károsítja a sugárzás.

Jól csengő szlogen, hogy „szemünk fénye a gyermek”, de gondolunk-e erre a jól csengő mondatra akkor, amikor védelem nélkül olyan eszközökkel látjuk el őket, amelyek hosszútávon egészségkárosító számukra. Ezzel magyarázzák napjainkban a hiperaktivitás gyakoribb megjelenését, vagy a tanulási zavarok előfordulását, mivel a két agyfélteke közötti harmonikus működés blokkolódik, zavar keletkezik az információk tárolósában. 

Gyermekekre vonatkozó káros hatásokkal kapcsolatban Marcel Ruffo a Marseille-i Orvosi Egyetem professzora már 1990-ben kimutatta, hogy azok a serdülőkor előtt lévő gyermekeknek, akik naponta 50 percnél többet töltenek elsősorban katódsugárcsöves képernyő előtt, iskolai eredményeik harmadára, koncentráló és memorizáló készségük ötödére csökken, míg agresszivitásuk, erőszakosságuk és álmatlanságuk háromszorosára nő. Ezek a hatások a mobiltelefon használatakor is megjelennek gyermekeknél. Hazánkban 1999-ben végeztek felmérést iskoláskorú gyermekek körében. A vizsgálat elsősorban az eszközök használatára terjedt ki, amellyel kapcsolatban az eredmények nagyon kedvezőtlen képet mutattak (az alkalmazás körülményei, időszaka és időtartama). Ez a vizsgálat is felhívta a figyelmet a védőrendszer alkalmazásának szükségességére.

Napjainkban a kereskedelmi TV csatornák egészségügyi műsoraiban is egyre több szó esik a pulzáló elektromágneses sugárzás környezeti hatásáról.

A hazai lakosság egészségének védelme, teljesítményének fokozása érdekében célszerű alkalmazni mindazokat a magas szintű technológián alapuló védelmi rendszereket- jelen esetben a SpaceHarmony System által kifejlesztett, a komplex védőrendszer körébe tartozó eszközök, amelyek támogatják egy egészségesebb új generáció létrejöttét azáltal, hogy egy olyan környezeti ártalomtól mentesíti életterüket, amellyel szemben védelem nélkül nem tudnának csatát nyerni.  Ez a cél közös egyéni és társadalmi érdek, de felelősség is egyben.  

A feldolgozás alapján egyértelműen látható, hogy a képernyős munkavégzés folyamatán a fáradtság 3 óra elteltével intenzíven jelentkezik, amely jelentősen befolyásolja a hatékonyságot és a precizitást. Továbbá az is látható, hogy milyen drasztikus százalékban jelentkezik a koncentrálóképesség zavara a munkavégzés során. Ezeknek az adatoknak munkaadói szempontból is komoly jelentőségük van: kifejezetten nagy terhelés, vagy túlérzékenység esetében több fronton történő védekezés javasolt, ami költséghatékony ezekben az esetekben.

Jelentős hatással van az izomgörcs és az izomfájdalom az általános közérzetre és a munka hatékonyságára.

Napjainkban a média az újságcikkekben, televíziós és rádióadásokban egyre többször hallatja a hangját a PEMR vagyis a pulzáló elektromágneses sugárzásnak az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról, de egyelőre még kevés szó esik a védekezésről.

Néhány ijesztő, de a döntéshozást megalapozó adatra szeretnénk figyelmüket felhívni:

– 40 év kellett ahhoz, hogy az azbesztről végre kijelentsék, hogy veszélyes az egészségre.

– Csernobili atomreaktor baleset után 10 év kellett ahhoz, hogy tudomásul vegyük: a fertőzött felhő nem áll meg sem egyik ország, sem Európa határainál.

– 5 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felismerjük a kergemarha-kór okozta veszélyeket.

– 40 hónap és 5000 áldozat kellett ahhoz, hogy az AIDS-el fertőzött vér botránya kirobbanjon Franciaországban.

– Vajon mennyi időre és hány áldozatra van szükség ahhoz, hogy a PEMR károsító hatását felismerjük és tegyünk a védekezés érdekében?

Mindennapi eszközeink és a PEMR

A radon gáz a talajban, építőanyagban szinte mindig megtalálható Ra-226 izotópból keletkezik.

A szemcsékből kilökődve a pórusokba jut, ahonnan kiáramlik a légtérbe. Így a szabad levegőbe is, ahol az átlagos radon koncentráció kb. 10 Bq/m³ (azaz 1m³ levegőben 1 másodperc alatt 10 radon atom bomlik el). Zárt terekben feldúsul. Lakóépületekben a világátlag 40 Bq/m³, de nagyon tág határok között változik. A radon bomlásakor keletkező un. leánytermékek a levegő aeroszol szemcséihez tapadhatnak, így ha ezeket belélegezzük a mértéküktől függően a tüdő, különböző helyein megtapadhatnak. Ezek a leánytermékek szintén radioaktívak, tovább bomlanak és közvetlenül károsíthatják a tüdő hámsejtjeit. Mivel a radon koncentráció nagymértékben függ a napszaktól, hőmérséklet, illetve nyomáskülönbségtől, évszaktól, ár-apály jelenségtől, stb. a határértékek és a cselekvési szintek éves átlagra vonatkoznak.

1. Legfontosabb ezek közül, hogy az újszerű átalakító egységnek, és az ahhoz kapcsolódón sajátos összetételű kábelnek köszönhetően az adott védett területet érő káros elektromágneses sugárzások sokkal hatékonyabban összegyűjthetők, és csökkenthetők.

2. További előny, hogy a sajátos kapcsolási elrendezésnek köszönhetően a berendezés kisszámú alkatrészből épül föl, amely így minimális helyigény mellett fejtheti ki előnyös hatását, és alakíthat ki pozitív környezetet a beépítés területén.

3. Szintén az előnyök közé sorolható, hogy a megoldás nem igényli az épületszerkezet átalakítását, így gyorsan, kis élőmunka ráfordítás mellett valósítható meg. Miután pedig a berendezés elemei lényegében önműködően fejtik ki hatásukat a berendezés nem igényel karbantartást, meghibásodása pedig – kivéve a szándékos rongálást – lényegében kizárt.

4. Fontos előnynek kell tekinteni azt is, hogy a berendezés működéséhez nem igényel külső aktív energiaforrást, pontosabban villamos energiát, így tetszőleges helyen beépíthető.

5. Ugyancsak lényeges előnyként kell kezelni azt is, hogy a speciális összetételű kábelnek és az ismertektől eltérő átalakító egységnek köszönhetően a berendezés lehetővé teszi az élőlények számára hasznos frekvenciatartományba eső sugárzások fenntartását, és így még kedvezőbb és egészségesebb feltételeket teremthet a védett környezetben élők, tevékenykedők számára.

Két fő módszert alkalmaz a gyakorlat: egyrészt a műszeres méréseket, másrészt a rediesztéziai mérési módszereket. A műszeres módszerek vonatkozásában rendelkezésre állnak mind a kutatóintézetek, szakhatóságok részére a legkülönfélébb típusú, gyártmányú korszerű műszerek, a radiesztézia pedig több száz éves tapasztalati módszereken alapul, melyet nagyrészt magáncégek, bioenergetikusok alkalmaznak .

A SpaceHarmony-System Kft. a sugárzásvédelemi rendszer beépítése alkalmával a műszeres Épületbiológiai mérési módszert veszi igénybe, melyet jegyzőkönyvben dokumentál.

Az E-SZMOG-SHIELD a káros hatású mikro-elektromágneses mezők csökkentésére szolgál.

E-SZMOG-SHIELD /car/ speciális nagyfinomságú rozsdamentes acél, precíziós felületkezelő szerszám segítségével, felületi-lézergarvírozással, különleges technológiával készül.

E-SZMOG-SHIELD /Phone, computer/ speciális nagyfinomságú rozsdamentes acél, precíziós felületkezelő szerszám segítségével, dekorműgyanta bevonattal, hátoldalán öntapadó felülettel készül.

Összetétel:

Hatóanyag 1. (folyékony) speciális keverék

– Kálium- szilikát (K2SiO3)- Grafit- Mikroorganizmus törzsek- Aranybronz-pikkely

Hatóanyag 2. (szilárd) Poliészter anyagra nanotechnológiával 20 mikron vastagságban felvitt ötvözet.

– Kobalt (Co)- Vas (Fe)- Molibdén (Mo)- Nióbium (Nb)- Szillícium (Si)- Bór (B)- Ezüst (Ag)

Hatásmechanizmus:

Mindkét technológiában az összetevők megfelelő aránya, és adott mennyisége, laboratóriumi körülmények között kerül az eszközökbe, ezen összetevők a kutatási eredmények figyelembevételével képesek a jelenlévő alacsonyfrekvenciájú mágneses tér, elektromos mező (LF) és a nagyfrekvenciás elektromágneses mezők (RF) egy adott spektrumát  elnyelni, megfelelő  szintre csökkenteni.

Természetes védelem.  Az E-SZMOG SHIELD védelmet ráragasztjuk a telefonkészülékre, elhelyezzük az íróasztalon a monitor és a számítógép közelében, hordjuk az autónkban. Ezzel csökkenthető a negatív rezonancia átvitele.

Elhelyezése:

E-SZMOG SHIELD /phone/ Mobiltelefonoknál a készülék hátoldalára ragasszuk.

E-SZMOG SHIELD /car, monitor/ Az autó utasterében, nagyobb készülékek esetén /tv, számítógép-monitor, mikrohullámú sütő/ ezek közelében helyezzük el.

A termékeket Dr. Erdei Edit PhD kutatási igazgató vezetésével az Andrológiai Stúdium Egészségügyi Kutató és Szolgáltató Kft. Budapest, Zsolna u. 12/A. minősítette, mely tanúsítvány tartalmazza az eszközök részletes specifikációját-gyártástechnológiáját, hatásmechanizmus-igazolását.

A határértékek megállapításának fő célja egyrészt a lakosság és a környezet védelme az ártalmas vagy káros behatásokkal szemben, másrészt az elővigyázatosság elveinek betartása. Emellett a határértékek nem elsősorban a jelentéktelen és a kockázatos tényezők határát tükrözik, hanem politikai és gazdasági kompromisszumokat jelentenek a vélhető egészségügyi kockázatok, és a gazdasági szempontok között.

Amíg a törvényi határértékeket az egyes országok állami szervezetei határozzák meg, addig az ajánlott határértékek megalkotói egyes kutatóintézetek, különféle független szakmai szervezetek, melyek a törvényes határértékekhez képest akár többszörös nagyságrendben is eltérő véleményt alkotnak.

Nem csoda tehát, hogy ezen folyamatok között megvannak az orvosok, fizikusok, kutatók nehézségei, de a gyakorlati alkalmazók különféle problémái is, miközben a bíróságok az egyértelműbb, részletesebb törvények meghozatalát hiányolják.

A szabványok és határértékek kialakítását nehezíti, hogy korunk civilizációs és technológiai szintjén az elektromágneses sugárzások nem zárhatók ki. Ezzel párhuzamosan pedig súlyosbító tényező, hogy a lakosság expozíciója folyamatosan növekszik.

A lehetséges védelmi megoldások között a WHO álláspontja szerint is egyre fontosabbá válik olyan eljárások, vagy védelmi rendszerek kifejlesztése, bevezetése, amelyek a már meglévő expozíciók figyelembe vételével az elektromágneses terek hatékony csökkentésével a preventív elveket célozzák meg.

A következő táblázatok szemléltetik az elektromágneses sugárzások törvényi szabályozásait és különféle elismert kutatók, orvosok ajánlásait.

A szabvány áttekintést ad, olyan fizikai veszélyekre, amelyek jelen vannak a körülöttünk lévő terekben, vagyis munkahelyeinken, ingatlanjainkban, ezen belül az alvó terekben, élettereinkben ahol tartózkodunk, éljük mindennapjainkat. E szabvány olyan támpontokkal ismertet meg, amelyek bemutatják, hogy miként végezhetünk egyedi méréseket, megállapítva az egészségünkre veszélyes, lehetséges kockázati tényezőket. Valamennyi vizsgálati eredmény jegyzőkönyvben dokumentált, így a potenciális problémák azonosítottak, megteremtik egy hatékony védekezési stratégia alapját. A szabvány egyedi alkategóriái kritikus belső környezeti hatásokról számolnak be. Szakszerű szemléletével segít azonosítani, minimalizálni bizonyos tényezőket, és optimalizálni az egyéni keretek elérhetőségein belül. A szabvány célja az, hogy egy olyan belső környezeti harmóniát teremtsen, amely annyira expozíció szabad és természetes, amennyire csak lehetséges és megvalósítható. E holisztikus megközelítés úgy valósítható meg, hogy minden alkategóriában elvégzésre kerül az összes diagnosztika és lehetséges mérés. A felmérési, ellenőrzési és helyreállítási stratégia főként az épület biológiai tapasztalatára, az elővigyázatosság elvére és elérhetőségére fókuszál. Az egészség védelme érdekében bármely kockázatcsökkentés megéri a törekvést.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet az Épületek Biológia Értékelésének Támpontjai Alvó-pihenő Terekben- témájú fejlesztésre. Az értékelés lényege, hogy minden olyan adatot számba vesz, amely megerősítheti vagy elvetheti azt a feltevést, hogy az adott hely hosszú távon komoly egészségügyi probléma kialakulását okozhatja az alvási időszak alatt, ezzel károsítva a szervezet megfelelő regenerálódási képességét.

Ezek a szempontok a következők: az épületek biológiai értékelésének támpontjaihoz az elővigyázatosság elvét is alapul kell venni, különös tekintettel a potenciálisan hosszú távú expozícióra és kockázatokra, amelyek szoros összefüggésben állnak az alvó terekkel. Minőségi alvás a megfelelő térben az emberi szervezet számára elengedhetetlen, különös tekintettel a szervezetünk regenerációjára, öngyógyító folyamatainak megvalósulásához.

Ezek a szempontok sok évtizedes épületbiológiai tapasztalatokra és ismeretekre támaszkodnak, valamint a hozzájuk kapcsolódó tudományos kutatásokra és tanulmányokra.

Holisztikus módon közeledve az épített vagy épülő környezethez, figyelembe véve az egészségünkre ható minden lehetséges veszélyforrást. Ezek az iránymutatások a ma elérhető, legjobb diagnosztikai és analitikai módszerek, elősegítve azt, hogy olyan beltéri lakókörnyezetet hozzunk létre, amely lehetőség szerint expozíciószabad, kockázatmentes és természetes, amennyire csak ésszerűen lehetséges.

1. Nincs aggodalom: Ebben a kategóriában a legmagasabb fokú az elővigyázatosság. Tükrözi a megvilágítatlan természeti feltételeket, elkerülhetetlen hátterét modern környezetünknek.

2.  Enyhe aggodalom: Elővigyázatosságból különös tekintettel az érzékeny és beteg emberekre, védekezni kell ezen behatások ellen.

3. Súlyos aggodalom: Intézkedést tesz szükségessé. Ez a kategória épületbiológiai szempontból nem elfogadható. Számos esettanulmány, tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy biológiai hatások, egészségügyi problémák alakulhatnak ki ezen kategóriába sorolt épületekben.

4.  Extrém aggodalom: Ezek az értékek azonnali és szigorú cselekvésre adnak okot. Megközelítik, vagy már meghaladják a nemzetközileg ajánlott értékeket.